Levédik végre a kaptárköveket

Természeti emlékekként védetté nyilvánítják a magyarországi kaptárköveket. A rendelet november 4-én lép életbe. A kaptárkő olyan természetes állapotú vagy ember alakította sziklaalakzat, melynek felületén egy vagy több faragott, kultúrtörténeti jelentőségű fülke, esetenként egyéb megmunkálás látható, ezért a táj- és természetvédelem, valamint a kulturális örökségvédelem szempontjából egyaránt értéket képviselnek – olvasható a földművelésügyi miniszter rendeletében.

A védetté nyilvánítás célja a természeti és kulturális jelentőségű kaptárkövek és közvetlen természeti környezetük megőrzése, kutatásuk és természetvédelmi célú bemutatásuk segítése. A rendelet november 4-én lép életbe.

A rendelet felsorolja a védett kaptárköves területeket, megtalálható köztük a biatorbágyi Kő-hegy, a budakeszi Kecske-hegy, a diósdi kőfejtők, az egerszalóki Menyecske-hegy és az Öreg-hegy, az egri Mész-hegy, a sóskúti Kálvária-domb és a tardi Pokol-oldal.

Kaptárkő

Az Ördögtorony nevű kaptárkő a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi területén, Cserépfalu közelében. MTI fotó: Komka Péter

 

Természeti emlékekként védetté nyilvánítják a magyarországi kaptárköveket

 A földművelésügyi miniszter november 4-én életbe lépő 17/2014. (X. 27.) FM rendelete alapján természeti emlékekként védetté nyilvánítják a magyarországi kaptárköveket. A védetté nyilvánítás célja a természeti és kulturális jelentőségű kaptárkövek és közvetlen természeti környezetük megőrzése, kutatásuk és természetvédelmi célú bemutatásuk segítése.

Cserépváralja, Csordás-völgy, 2. kúp (Baráz Csaba)   A Királyszéke télen (Baráz Csaba)
       Csordás-völgy, 2. kúp                          Királyszéke télen                         Képek: Baráz Csaba

A rendelet előzménye, hogy a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület 2011. február elején levelet írt az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkárának, dr. Rácz Andrásnak a Kaptárkövek védetté nyilvánításának tárgyában. 2011. szeptember 6-án a fülkés sziklák védetté nyilvánításával és természetvédelmi kezelési tervével kapcsolatos megbeszélést hívott össze a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya. A találkozón a minisztériumi munkatársak mellett részt vettek az érintett nemzetipark-igazgatóságok (földtani és tájvédelmi, védetté nyilvánítási feladatokat végző) munkatársai, valamint a Kaptárkő Egyesület elnöke is. A megbeszélésen eldőlt, hogy az ex lege védettség helyett célszerűbb természeti emlékként megóvni a kaptárköveket. A Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya részére megállapított feladatoknak megfelelően összeállította a fülkés sziklák lelőhelyeire vonatkozó kezelési terv dokumentációk tartalmi útmutatóját, valamint megfogalmazta a feladatokat és elkészítette azok ütemezését, melyekbe aktívan részt vállalt Egyesületünk. kaptárkövek védetté nyilvánítási kezdeményezésének története természetesen jóval korábbra megy vissza. A megalapozó kutatásokat, vizsgálatokat, topográfiai felvételezéseket Mihály Péter a hatvanas évek elején kezdte meg, amit Baráz Csaba és Egyesület folytatott.

A kaptárkövekről és a természetvédelmi oltalom kezdeményezéséről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kiadásában megjelenő Zöld Horizont 2009. decemberi száma (4. évfolyam, 3. szám) nyújt áttekintést. Egyesületünk tevékenységét, valamint annak elismerését (az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Bizottság által az Európa Tanács Táj Díjára történő felterjesztésére kiírt pályázaton elért első helyezését) pedig a Zöld Horizont 2006 decemberi és a 2011 májusi számai ismertetik.

Forrás: www.greenfo.hu

<< Vissza a listához