Kirándulástippek

7 könnyű családi túraútvonalat ajánlunk, amely nem csak kiváló hétvégi program lehet, hanem talán egy életre szóló élmény is a gyerek számára. A távolságot és szintkülönbséget minden esetben feltüntettük. A cikk végén egy kis túraútvonal jelzés magyarázatot is találsz.

A túrázás gyermekkort gazdagító, maradandó emlék, amellyel csodálatos családi élményt nyújthatunk a gyerekeinek. A séta során nagyokat lehet beszélgetni, viccelődni, több figyelem jut egymásra, ezért amikor csak tehetjük, szakítsunk egy kis időt a természetjárásra, egymásra, mert nagyon megéri.

Összeállításunkban igyekszünk olyan túraútvonalakat ajánlani, amelyek viszonylag rövidebbek és könnyebbek, ahova kisebb gyerekekkel, fittebb nagyszülőkkel is elindulhatunk. A sétautak hosszúságát és nehézségét (szintkülönbség) minden esetben feltűntetjük.

Ahhoz, hogy a túranap jól sikerüljön, és mindenki jól érezze magát, fontos pár dolgot indulás előtt végiggondolni, például, hogy miben induljunk útnak. Sokszor egy kényelmetlen, rosszul megválasztott lábbeli nem csak a gyereknek okoz fájó, kellemetlen sérülést, hanem az egész napot megkeserítheti.

Készüljünk réteges öltözékkel, gyerekeknek váltóruhával, bokát jól fogó sportcipővel, komfortos hátizsákkal, esőköpennyel, kullancsriasztóval, elegendő elemózsiával, innivalóval, szemetes zacskóval, és a fényképezőgépet se hagyjuk otthon!
 

7 könnyű és rövid túraútvonal Budapesthez közel, amit családosoknak ajánlunk


Budai-hegység


1. Hármashatár, 90-es busz végállomás - Végvári szikla - Makkosmáriai templom - Normafa

Táv: 6 km
Szintemelkedés: 150 m
Menetidő: 3 óra
Jelzése: sárga körút, piros sáv és zöld kereszt


Erdőrészlet a Normafánál (Kép: Wikipédia)

A sárga körút jelzése mellett indulunk el, a KFKI sportpálya mellett. A túraút elején egy érdekes sziklatoronnyal találkozunk, a Végvári-szikla falában megtaláljuk a névadó emléktábláját. A Makkosmária rétre érkezve, padokon pihenhetünk meg, a rét alján csodálatos környezetben egy templomot találunk. A sétautat követve akár a Normafához, akár a Gyermekvasút Virág-völgyi megállójához ki lehet jutni.

2. Normafa - Három katona sírja - Csacsi-rét - Virág-völgy - János-hegyi nyereg

Táv: 4 km
Szintemelkedés: 150 m
Menetidő: 1,5-2 óra
Jelzés: sárga sáv és piros sáv


Erzsébet-kilátó a János-hegyen (Kép: Wikipédia)

A 21-es autóbusz megállóból átkelünk az út túloldalára. A büfé mellett lefelé vezető sétaúton indulunk el, ahol nincs ugyan turista útjelzés, de az út egyértelmű és jól kitaposott. Átkelünk a Gyermekvasút sínpárjain, majd egy útkereszteződéshez jutunk: jobbra Anna-rétre, balra Makkosmáriára vezet az út. Kis idő múlva egy kövekkel körberakott sírkereszthez, a második világháborúban elesett honvédek nyughelyéhez, a "Három katona sírjához" érkezünk. Az utat jobb oldali ágán követjük, ahol a Csacsi-rétre jutunk ki. Itt nagyot pihenhetünk, töltődhetünk, kicsomagolhatjuk a magunkkal hozott úti elemózsiánkat. A kis rét túloldalán útelágazás található. Mi a sárga sávjelzésen folytatjuk a sétát, ahol csakhamar egy félig földbevájt kunyhót, előtte tűzrakóhelyet és egy táblát is találunk. A piros sávjelzést is hordozó sétaútig a Virág-völgy meredek peremén kacskaringózunk, folyamatos emelkedőn a Libegő felső állomásáig vesszük az irányt.

3. Szépjuhászné - Hárs-hegy - Feketefej - Ady-liget

Táv: 7 km
Szintemelkedés: 200 m
Menetidő: 3-3,5 óra
Jelzése: sárga sáv és piros sáv


Az Ördög-árok medre a Remete-szurdokban (Kép: Wikipédia)

Mi a sárga sávjelzést követjük, és felkapaszkodunk a Nagy-Hárs-hegy tetejére. Jobbra elhagyjuk a kőfejtőt, ahol a jellegzetes hárshegyi homokkövet bányászták. A hegycsúcson csodálatos körpanorámában gyönyörködhetünk. A kilátót elhagyva a következő állomás a Bátori-barlang (amit csak engedéllyel lehet látogatni). A sárga sávjelzés a nyeregből északi irányba, a Hárs-hegy megálló érintésével leereszkedik Hűvösvölgybe, mi viszont a hárs-hegyi körútnak nevezett, jelzetlen sétaúton balra haladunk tovább. Negyed óra alatt el lehet érni a piros sávjelzést, ahonnan le lehet térni a Kis- Ördögárok völgybe. A völgy aljában a Szépjuhászné út jellegzetes nagy kanyarjához érkezünk. A kanyar alsó végénél folytatódik a jelzés meredeken felfelé.

A Fekete-fejre való felkapaszkodás megéri a fáradtságot. Az egykori kilátónak ugyan már csak a romjai vannak meg, de így is látványos a panoráma.
A hegy túloldalán leereszkedünk az Ady-liget szélén a Feketefej útra. Elhagyjuk a piros jelzést, amely a Vörös-pocsolyáson át Nagykovácsiba vezet és jobbra, a házak mellett besétálunk a 63-as autóbusz ady-ligeti megállójához. A busszal Hűvösvölgybe mehetünk.



Velencei hegység


4. Pákozd - Ingókövek - Angelika-forrás - Sukoró

Táv: 10 km
Szintemelkedés: 120 m


Ilyen kellemes földút vezet az Angelika-forráshoz (Kép: Wikipédia)

Székesfehérvárról Pákozdra gyakorta indulnak buszjáratok. Székesfehérvár irányából Pákozdon a harmadik buszmegállónál, a sportpálya után kell leszállni. A piros kereszt jelzést kell követnünk. A települést lassan elhagyva, kezdetben enyhe emelkedőn, majd egy fenyves erdőn keresztül vezet az utunk. A legelőről messze ellátni. A természeti védettséget mutató tábla már az ingóköveket jelzi. Ezek közül a Pogány-kő tengerszint feletti magassága 241 m. Nevezetes az utána következő Oroszlánkő és a Kockakő. Az út vége felé az Angelika-forrásnál lehet megpihenni, tüzet rakni. A kőfejtő után balra a piros háromszög jelzésen kell haladni, ahol figyelni kell, mert ez a jelzés kétszer is elágazik. Mindkét alkalommal a jobb oldali úton maradunk.

Sukoróra beérve a templom irányába vesszük az irányt. Ez a műemlék az, ahol 1848. szeptember 28-án Móga altábornagy ismertette a másnapi győzelemmel végződő csata terveit. A haditanács résztvevőinek nevét a széksorokon tábla is jelzi. Ha jut rá időnk, akkor érdemes felkeresni a Néprajzi Házat is. Székesfehérvárra busszal térünk vissza.

5. Sukoró - Angelika-forrás - Nadap

Táv: 7 km
Szintemelkedés: 125 m
Jelzése: piros háromszög, piros sáv


Nyugalmas falucska a Velencei-tóhoz közel (Kép: Wikipédia)

Sukoróra busszal lehet eljutni Székesfehérvárról. Sukkorón először a templomot keressük fel, amely arról nevezetes, hogy 1848. szeptember 28-án Móga altábornagy itt ismertette a másnapi győzelemmel végződő csata terveit. A haditanács résztvevőinek nevét a széksorokon tábla is jelzi. A piros háromszög jelzésen haladjunk, a túraút kétszer is elágazik, mindkétszer a bal oldali ágon maradjunk, ahol rövidesen az Angelika-forráshoz jutunk. A kellemes erdei pihenőhelyen kifújhatjuk magunkat, és a forrás vizéből megtölthetjük kulacsunkat. Kis pihenő után az út Nadap község felé folytatódik tovább, amelynek egyik nevezetessége, hogy a falu templomában keresztelték meg Vörösmarty Mihályt 1800-ban. Nadapon egy gránitsziklán található: a szintezési ősjegy, amely Magyarországon a tengerszint feletti magasság meghatározásánál alappontként számít.
Székesfehérvárra busszal térünk vissza.



Pilis és Visegrádi-hegység


6. Csikóváraljai turistaház - Holdvilág-árok - Nagy-Csikóvár - Csikóváraljai turistaház

Táv: 5 km
Szintemelkedés: 300 m
Menetidő: 3 óra
Jelzése: zöld körút, piros kereszt, zöld háromszög, zöld forrás, zöld kör és zöld négyzet


Holdvilág-árok (Kép: Parkerdő.hu)

Busszal a Csikóváralja megállónál kell leszállni, autóval a turistaház előtt érdemes leparkolni. A zöld körút jelzés azon ágán induljunk, amelyik a háztól észak felé, az erdőbe vezet. Folyamatosan kapaszkodunk felfelé. Átmegyünk egy széles erdei úton és felérünk egy kis gerinc csúcsára. Innen leereszkedünk a Holdvilág-árokba. Tovább az árok mellett épített lépcsőkön megyünk tovább. A Tólaknál érkezünk fel a Pomáz faluvégétől idevezető zöld kereszt jelzésre.
A csikóvári-nyeregig a piros kereszt jelzést követjük, majd a zöld háromszög jelzés vezet fel a Nagy-Csikóvár 556 méter magas csúcsára. Az egykori várnak már alig észrevehetők a nyomai. A csúcsról tovább a gerincen vezet az út. Kis-Csikóvár után rövid lejtő következik, majd újabb útelágazáshoz érünk. Mi a zöld kör jelzésen a Gyopár-forrás felé induljunk. A zöld kereszt jelzésen haladva Pomázra érkezünk. Az autóhoz vissza a zöld négyzet jelzést kell követni, ami visszavezet a turistaházhoz.

7. Dömös - Rám-szakadék - Lukács-árok - Dömös

Táv: 7 km
Szintemelkedés: 200 m
Menetidő: 3 óra
Jelzése: zöld sáv és sárga sáv


A Rám-szakadékban láncok, korlátok segítik a biztonságos bejárást (Kép: dobogokirandulas.hu)

Dömöstől elindulunk a Kainz-forrásig, onnan a zöld sáv jelet követjük tovább, amely eleinte együtt vezet a piros sávval. A sárga sáv valamivel a forrás után jobbra eltér, ezen fogunk visszajönni. Gépkocsival érdemes a Lukács-árok alatti parkolóban leállni és a műúton továbbmenni körülbelül 100 métert. Itt szeli át a patakot zöld sáv jelzés és indul jobbra a Rám-szakadékba, ahol a biztonságos mozgást több helyen láncok segítik. A romantikus szurdok rész után felérünk az Árpádvár és a Jász-hegy-üstöke közötti nyeregbe, ahol újra találkozunk a sárga sáv jelzéssel, ezt követve a Lukács-árokba jutunk. A parkolóhoz vezető út hol meredekebb, hol kellemesen lankásabb.



Turistajelzések - mi-mit jelent?


Az alábbiakban álljon itt a jelmagyarázat azoknak, akik a túrázásban járatlanok, és akik a természetjárással még csak most ismerkednek.

Színjelzések - fontossági sorrendben




Jelzéskódok


Sávjelzés a fontosabb kiindulási pontoktól (pl. vasút, villamos, hajó és autóbusz állomásoktól, ill. megállóhelyektől) más hasonlóan fontos pontokig terjedő és a hegységeken (tájegységeken) keresztülvezető turistautak jelzésére szolgál.

Ezek közül:


  •     a kék sávjelzést az országos jelentőségű, több tájegységen és legalább egy hegységen átvezető utak jelzésére (Országos Kéktúra, Kohász Kék, Bükki Kék, Börzsönyi Kék, Balatoni Kék),
  •     a piros sávjelzést legalább egy hegységen átvezető utak jelzésére (pl. Közép-dunántúli Piros, Dél-Dunántúli Piros Túra, Rákóczi turistaút),
  •     a sárga és a zöld sávjelzést pedig (az ún. Északi Zöld kivételével) az előbbieken kívül, helyi jelentőségű, hegységi vándorutak jelzésére alkalmazzák (pl. a bükki Jubileumi Körtúra, Mecseki Zöldtúra).


   

Kereszt jelzés olyan átkötő vagy összekötő (ill. rövidítő) utat jelez, amely általában sávjelzéstől sávjelzésig vezet (pl. Márianosztra - Nagyirtás - Kisirtás P+). Ezt a fajta jelzést valamely sávjelzésből kiágazó és valamilyen fontosabb ponthoz (pl. állomáshoz vagy megállóhelyhez) vezető útjelzésére is alkalmazhatják (pl. Kóspallag - Szokolya, kisvasút v. m. K+).


Négyzet jelzés általában a sávjelzésekből kiinduló és szálláshelyre, lakott településre vezető, ill. az azoktól jövő utakat jelöli (pl. Nagybörzsöny - Nagy-hideg-hegy th. K□). Ezt a fajta jelzést is alkalmazzák valamely sávjelzésből kiágazó és valamilyen fontosabb ponthoz (pl.állomáshoz vagy megállóhelyhez) vezető útjelzésére is (Ha a leágazás 2 km-nél hosszabb, ezt szöveges táblával jelölni kell.) (pl. Bükk-tető, S - Nagybarca S□).
 

Kör jelzés forrásokhoz (kutakhoz, ill. egyéb ivóvízvételi helyhez) vezető, ill. az azoktól jövő rövid (legfeljebb 2 km) utakat jelöl. Ez a jelzés is többnyire más, azonos színű jelzésből indul ki. (pl. Mátrafüred, Kalló-völgy - Rákóczi-forrás PO).


Háromszög jelzéssel a hegytetőkre (csúcsokra), kilátópontokhoz (kilátótornyokhoz) vezető utakat jelölik. (Ha a leágazás 2 km-nél hosszabb, ezt szöveges táblával jelölni kell.) Ez a jelzés is rendszerint más jelzésből indul ki (pl. Dömös, Szentfa kápolna - Vadálló-kövek - Prédikálószék - Király-kút PΔ).


L alakú jelzés a romokhoz, műemlékekhez, földvársáncokhoz vezető, ill. az azoktól jövő rövid (legfeljebb 2 km) utakat jelzi. Ez a jelzés is rendszerint más, azonos színű jelzésből indul ki (pl. Drégelyvárnál PL, ill. Bükkszentlászló - Nagy-sánc SL).
 

Omega jelzéssel a barlangokhoz vezető rövid (legfeljebb 2 km) utakat jelölik. Ez a jelzés is többnyire más, azonos színű jelzésből indul ki (pl. Nagymaros, Szent-Mihály-hegy S - Remete-bg. SΩ).
   

Körséta jelzéssel rövidebb kirándulásokra alkalmas, a kiindulópontba (pl. parkolóhely) jelzésváltás nélkül visszavezető útvonalakat jelölik (pl. Dobogókő környékén P ill. K körséta jelzések).



A négyzet, a kör, az omega, és az L jelzéseket leágazó jelzéseknek nevezzük, közülük általában csak a négyzet jelzéseknél fordul elő a 2 km-nél hosszabb útvonal.
A négyféle színt és a nyolcféle jelzésalakot figyelembe véve összesen 32-féle jelzés lehetséges.
Az egyik legfőbb szervező elv, hogy a színek (és alakzatok) az útvonalak megkülönböztetését segítsék elő. Két azonos jelzésű út ne találkozzon, egy jelzés lehetőleg ne ágazzon el (ezért lett átfestve K +-re a Kohász Kéktúra egy része Upponynál).
A túramozgalmi igazolóhelyhez vezető leágazásokhoz „pecsét” jelet szoktak festeni.
A fő jelzésekhez sorolandó új jelzések a következők: „függőleges kettős sáv” (MSSZ) és „kerékpáros” (KEF).

A jelzések méretei
A jelzések szembetűnőbbé tétele céljából a színes ábrákat fehér, fekvő téglalap alakú alapra festik. A fehér alap mérete 12x10 cm. Szükség esetén a rendesnél nagyobb jelzéseket is alkalmaznak, amelyeknek fehér alapja 13x18, 18x24 cm méretű. Az ezen belül alkalmazandó jelzések méretei is ennek megfelelően nagyobbodnak. Ilyen nagy méretű jelzések alkalmazandók olyan helyeken, ahol a jelzések csak egymástól nagyobb távolságra helyezhetők el (pl. tisztásokon, réteken, mezőn, legelőkön, tarvágásokon és ritkás ligeteken átvezető utak mentén).

A jelzések elhelyezése
Mivel az útjelzések nem a gyakorlott túravezetőknek, hanem minden természetkedvelő részére készülnek, a jelzések elhelyezésél fő szempont volt, hogy bárki biztosan elérje úticélját.

Alapvető szabály, hogy a jelzések mindkét haladási irányból jól láthatók legyenek. E követelmény elérése céljából a jelzéseket - a lehetőséghez képest - nem az utakkal párhuzamosan, hanem általában (lejtőkön mindig) azokra hozzávetőlegesen merőlegesen (45-80°) szokták a rendelkezésre álló tereptárgyakra (fák, sziklák, oszlopok stb.) elhelyezni, mégpedig a tárgyak mindkét haladási irányba eső oldalán, de nem feltétlenül mindig ugyanannak a tereptárgynak két oldalán. A jelzéseket lehetőleg 20 cm vagy annál nagyobb átmérőjű, sima kérgű (bükk, gyertyán, fenyő), nem mohás, gombás, hanem egészséges, élő (!) fákon helyezik el, mégpedig általában valamivel a szemmagasság fölött, a járásszinthez képest kb. 1,8 - 2,2 m magasságban. Az átlagosnál jóval magasabban szokták a jelzéseket elhelyezni olyan helyeken, ahol a szándékos rongálással lehet számolni, valamint ahol az egymástól nagyobb távolságra elhelyezett jelzések könnyebb felismerhetőségét kell ilyen módon biztosítani.

Fátlan utak mentén a jelzéseket a távbeszélő-, villanyoszlopokon, ill. azok beton lábazatán, út menti köveken vagy sima felületű sziklákon helyezik el.

Olyan esetben, amikor a jelzés kellő sűrűségét megfelelő tereptárgyak hiányában nem lehet biztosítani (pl. réteken, mezőkön stb.) póznás jelzéseket alkalmaznak. Erre a célra kb. 3 m hosszú póznákat ástak a talajba 50 cm mélyen. A póznák végére az erőszakos elfordítás vagy kihúzás megakadályozására keresztfát vagy keresztlécet erősítettek.

Forrás: Magyar Természetbarát Szövetség, Wikipédia

Forrás: www.csaladinet.hu

<< Vissza a listához